10. fejezet
Tégla-baj
*Jessie szemszög*
Reggel arra ébredtem, hogy valakit betoltak a mellettem lévő ágyra. Megfordultam, hogy lássam ki az. Az az amit megláttam..... Louisé volt!
- Louis?! Mi történt??? - néztem rá, majd a gipszbe kötött kezére. Rám nevetett:
- ÖÖ.. Volt egykis balesetem.. ‹:D
- Most komolyan? Egy fél nap elég volt ahhoz, hogy kórházba kerülj?! - meredtem rá. Erre bólogatni kezdett:
- Ja, úgy látszik.
- De mi a csuda történt? - kérdeztem, mire mesélni kezdett:
- Hát Harryvel épp csak Lego-Tégláztunk, amikor...
- Várj! Mi az a Lego-Tégla??? - vágtam közbe. Felsóhajtott:
- Egy fajta játék, amit sokszor játszunk Harryvel. A lényeg, hogy ki tud magasabb tornyot építeni ingatag téglákból..
- Ó, most már értem a balesetet. ;) - kacsintottam - Harry nem jött be veled?
- De, de kint beszélget kint az egyik dögös ápolónővel... - magyarázott Louis. Mérgemben majd szétrobbantam. Tegnap azt mondta türelmes, meg, hogy tud várni, de ezek szerint neki az, hogy 'várni', az azt jelenti, hogy dögös nővérkékkel flörtölgetni. Most meg vagyok sértve. :(
- Aha, nem nagyon izgat.. - mondtam. Louis kérdőn nézett rám:
- Mi nem izgat?
- Az, hogy Harry ápolónőket fűzgél.
- A kérdés az, hogy miért érdekelne! - mondta, mire én lehajtottam a fejem. Louis szívbajt kapott:
- Ugye nem?
- Ha a "Ugye nem?" alatt azt érted, hogy belém van esve, és, hogy tegnapelőtt este az erkélyen megcsókolt, akkor nagyon is "DE". ‹:/ Ah, kit érdekel? Most már úgyis mindegy! 2 nap elég volt hozzá, hogy elfelejtsen! ‹:'( - mondtam kétségbeesetten, és talán még egy könnycsepp is elhagyta a szemem sarkát - Irtó ciki, hogy folyton elbőgöm magam a szemetek láttára.. - mondtam, majd letöröltem a könnyet.
- De nem kell, hogy ciki legyen! Nem tudom, hogy eddig észre vetted-e, de eddig egyszer sem nevettelek ki.. :) - mosolygott rám. Visszamosolyogtam. Louis valahogy erősebbé tesz.. Nem tudom elmagyarázni, ez különös érzés. Ekkor lépett be az ajtón Harry egy meglehetősen csinos ápolónővel. Igen, totál ejtve vagyok. :(
- Helló :D..sztok. - köszönt mikor meglátott - Jessie te mióta fekszel ebben a szobában?
- A tegnapi balesetem óta, amiután ide betoltak Gyagyás! - mérgelődtem. Louis elkuncogott, de Harry nem zavartatta magát, simán bemutatta ujdonsült barátnőjét:
- Ő lesz Louis ápolónője, a neve Sylvia. - és olyan 'tipikus Harrysen' ránézett. A csaj elkuncogta magát. Ne kuncogja, el magát! Harry az enyém, pont!
- Elnézést... Sylvia. - szólaltam meg. A csaj csábosan rámnézett:
- Igen? :)
- Meg szeretném kérdezni, hogy.. :) eltűnne-e, mi épp a dokira várunk! ›:) - mondtam gúnyosan, mire az ápolónő arconpuszilta Harryt, majd kilibbent a kórteremből. Felsóhajtottam:
- Végre már, hogy eltűnt! Olyan egy liba volt! Nem Harry? - kérdeztem csípősen. Megvonta a vállát:
- Szerintem Sylvia aranyos lány..
- Aranyos? Szerintem meg pont az ellenkezője. - mérgelődtem, de nem figyelt rám. Megsértettem? Ó, bocsánat! :P Ekkor lépett be az orvos. Na már csak a kigyúrt izomagy hiányzott. Most Harry féltékenykedett. Egész végig csak megjegyzéseket tett. Én persze (hogy idegesítsem) cáfoltam a rosszalló megjegyzéseit, pedig esküszöm, én szívem szerint sokkal cifrábbakat mondtam volna! Szóval kaptam mankót a dokitól. Amikor végzett Mr. Izomagy (xDDD), kisétált a a kórteremből. Harry nem győzte kritizálni:
- Micsoda egy idegesítő alak! - mondta fintorogva. Nem nagyon érdekelt, csak az, hogy most lábra álljak a mankómmal úgy, hogy ne essek pofára. Nem olyan könnyű, mint aminek hangzik!
- Segítsek? - jött oda hozzám Harry, mintha semmi sem történt volna az elmúlt másfél órában. Őrület. De azért engedtem, hogy segítsen. Felálltam a mankóval, és egész jól tudtam járni. Harrynek eszébe jutott valami:
- Ó el is felejtettem! - majd a bevásárlózacsiban kezdett keresgélni, amikor előhúzott egy kisebb szatyrot. Átnyújtotta Louisnak:
- Kevin és répa van benne. Boldog karit. :D - nevetett. Kiabálni kezdett:
- KI engedte meg, hogy hozzányúlj Kevinhez és, hogy túrkálj a répa-raktáramban?!! Azért köszi. :) - mosolyodott el. Rá néztem. Tudtam, hogy nekem is hozott valamit. Harry rám nézett:
- Foggalmam sincs mit szeretsz, ezért beugrottam egy benzinkútra és megvettem az összes női magazint amit találtam. Erre én:
- Végül is, szeretek olvasni. :) - mosolyogtam. Egyátalán nem ismer. Hurrá! Éppen megtartottam az egyensúlyomat, amikor Harry fenéken csapott az egyik összetekert újsággal. Esküszöm nektek, fájt! Mondjuk egész végig kiló a tangás fenekem a kórházi köntösből, de azért nem gondoltam Harry ilyen faragatlan. Hiába, nem véletlen kapta azt a címet, hogy 'Don Juan'...
- Harry légyszíves ezt fejezd be, mielőtt még itt valakinek baja esik. És nem magamra céloztam. ›:( - mérgelődtem. Louis erre elröhögte magát, mire Harry verni a fejét az újsággal, mint a rossz kutyáknak. :)
- Hé! Hagyj már békééén! - ordított Louis, majd kutyaszemekkel felém nézett - Jessie néni! Harry verekszik! Ha nem lenne eltörve a kezem, most eltörném rajta, de nem lehet, mert már el van törveeee! - sipákolt. Felsóhajtottam:
- Harry a francba is hagyd békén Louist, tedd le azt az újságot! És Louis... NÉNI???? o.O Ilyen öreg lennék?? :D - nevettem. Harry épp elment mögött és szinte biztos voltam volna benne, hogy utoljára lecsap az újságpapírral. Nem tévedtem, Harry megint lecsapott. Megfenyegettem:
- Harry Drága! Ha nem teszed le azt a rohadt újságpapírt, úgy megverlek vele, hogy nem fogsz tudni 2 hétig!!! TEDD LE! - kiabáltam, mire ijedten ledobta az ágyamra a cafat rongyot.
- Köszönöm. - mondtam, majd leültem vissza az ágyamra - Szóval mit fogunk csinálni 7 és fél hétig???
- Á-á! Én csak 6 hétig! ;) - kacsintott louis, mire gyilkos pillantást vetettem rá, erre már vette a lapot és csöndben maradt.
- Hát ha kell én bejárok naponta! - ajánlotta fel Harry. Motyogni kezdtem:
- Csak, hogy lásd Sylviat, mi?
- Tessék? - nézett rám. Tényleg nem hallotta mit mondtam. Intettem a kezemmel:
- Áh semmi, nem fontos!
1 óra múlva Harrynek mennie kellett. Nekem viszont eszembe jutott, hogy holnap idehívom az énkis LB-met, Laurát, mert olyan egyedül vagyok (mármint csaj). Meg hát ő is nagy Directioner , meg fog őrülni, amikor meglátja Louisékat. :)
Helló, itt a nap második fejezete. Remélem tetszik. :) Írjatok kommenteket és szavazzatok! ;)
Puszika:
Mrs.Tomlinson‹3



Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése